Transportation Policies, Programs, and History – A Global Overview

Allocate 12–15% of urban transport budgets to protected bike lanes and bus-priority corridors within the next two fiscal cycles to facilitate active mobility and shorten commute times.

Across regions, planners tie paved corridors to housing and employment infrastructures to generate reliable, affordable trips. central data devices and real-time monitoring let authorities track use, adjust services, and reinforce safety without slowing essential work.

A global fleet of taxis and ride-hailing vehicles numbers in the millions, providing flexible options for late-night trips but requiring careful regulation to avoid gridlock and ensure safety.

Policy should standardize curb access, lane use, and fare integration to support efficient transfers between buses, trains, and taxis, thus improving operational reliability for daily commuters.

Evaluations later measure mode share shifts, safety outcomes, and transfer efficiency between modes; thus, regulators can reallocate funding to high-performing corridors and adjust incentives to consequently improve service affordability and accessibility.

Public investment in urban mobility averages roughly 1–3% of regional GDP in many regions, with higher shares in cities that coordinate housing, land use, and transit through integrated plans. This linkage underscores the significance of cross-sector collaboration for durable outcomes.

In densely developed regions, expanding paved lanes for cars must go hand in hand with new cross-town connections, protected bike routes, and accessible transit stops to broaden the user base and reduce car dependence, thus supporting economic activity and air quality gains.

Applied framework for global policies and Rome freight demand modeling

Implement a modular, data-driven framework for Rome freight demand modeling and extend it to global use through standardized interfaces. Start with a public-private data platform that collects shipment records, delivery time windows, vehicle types, and street network constraints, then calibrate models to perform reliably in the urban core and across peripheral districts. This approach applies to each city with comparable constraints.

Definition and scope: define a trip-chain as the sequence of pickup, delivery, and return trips that constitutes a single shipment, and set basic indicators such as trip length, mode mix, curb access, and delivery window adherence. Map the association between land-use intensity and freight generation. Use decentralized governance to manage data sharing among shippers, carriers, and city agencies. Recently published case studies provide evidence that corridor-level streetcars corridors in dense cores can improve reliability.

Rome-specific framing: the historic center and narrow streets create scarce capacity during daylight, while ongoing construction reduces nearby throughput and accelerates capacity decay in adjacent links. Natural constraints, such as seasonal tourism and religious processions, shape demand patterns. The model should capture diffusion of policies from central districts to outer neighborhoods and enable public-private collaborations to test measures in a controlled manner.

Data and modeling: rely on multiple streams–carrier manifests, GPS traces, permit records, curbside counts, tram timetables, and street sensors. Select a baseline basic model (gravity or activity-based) and augment with a trip-chain module and a diffusion term to simulate policy adoption. Use proxy indicators when data are scarce, and reference ground truth against observed delivery times and dock performance. Moreover, evidence from Rome’s pilots shows measurable gains in on-time delivery under restricted access schemes, particularly in corridors with heavy streetcar interaction.

Policy instruments and steps: establish a pilot in three districts with clear performance metrics; deploy pre-announced delivery windows and curb-pricing to test effects on freight flows; expand sensor-based monitoring to enforce rules. Ensure governance that mirrors decentralized decision-making and fosters public-private coordination. In the example of Rome, align streetcar corridors with loading zones to support a shift from private cars to efficient freight moves. Measure impact with key indicators: average delivery time, trip counts, and public space occupancy.

Global transfer: the framework supports multiple cities with different topologies by using a modular data schema and an evidence-based calibration routine. refer to the Rome case as a practical example for how basic models can adapt to historic cores while diffusion of policy practice spreads through networks of municipalities. The approach balances scarce data with systematic estimation, enabling each city to build a tailored plan that respects natural variations in density and supply chains.

Global regulatory tools for urban freight: permits, access restrictions, and delivery time windows

Implement a tiered permit regime that links delivery time windows to district demand and sociodemographic profiles. Issue three permit types: district access permits for arterial lanes, time-window permits for specific hours, and transshipment permits for hubs that connect nodes and outlets. Permits should be followed by sanctions for non-compliance, and resources allocated to enforcement and data sharing.

Additionally, restrict access by vehicle class and weight, with three phases: registration, allocation, enforcement. Use smart sensors and a digital platform to verify permits in real time and serve enforcement crews. Violations trigger penalties and noncompliant deliveries are rerouted to designated transshipment hubs, reducing congestion and damage to street infrastructure.

Data-driven decisions rely on sociodemographic factors, district capacity, and demand at nodes and outlets. Allocate permits for automobile deliveries during off-peak hours to ease flow, lower fuel use (foss) and emissions, and shorten total spent time by drivers and crew. This approach also supports environmental goals and health outcomes by reducing peak-period exposure for residents.

Environmental and health benefits follow improved traffic dispersion, lower emissions, and less road deterioration. Regulatory controls enable clearer responsibility for responsible operators, align resource use with district needs, and minimize damage to public spaces while preserving street life for local businesses.

In abstract terms, the framework links demand signals to allocated resources through concrete rules and phased rollouts. The Guilford district can pilot the model, measure throughput and compliance, and adjust thresholds in each phase respectively to reflect local sociodemographic profiles and outlet dispersion.

Public transparency is essential. Publish dashboards and YouTube briefings that summarize permit uptake, access- restriction patterns, and delivery-time performance. Provide outlets for feedback from traders, residents, and drivers to refine the balance between ease for operators and protection for neighborhoods; very clear public communication accelerates adoption and reduces friction hand in hand with enforcement.

Network design centers on nodes and outlets, ensuring every node is served by a defined set of routes and a clearly allocated lane mix. Transshipment facilities should connect with district corridors to minimize backhauls and maximize service reliability, respectively improving schedule adherence and overall efficiency.

Implementation challenges include upfront costs, data-sharing concerns, and capacity planning. Mitigate these by budgeting allocated funds for technology, staff training, and privacy protections; monitor health and environmental indicators, driver fatigue, and wear on infrastructure. If a risk emerges, adjust entry thresholds quickly and communicate changes through established outlets and channels.

Ultimately, combining permits, access restrictions, and delivery-time windows yields a practical toolkit for urban freight governance. The approach preserves neighborhood livability, supports local businesses, and provides operators with predictable, streamlined procedures that reduce waste, improve service levels, and ease daily operations across the municipal network.

Historical milestones in transport policy and their practical implications for city logistics

Start with a phased curbside policy that prioritizes off-peak deliveries and low-emission zones, backed by transparent data and clear performance goals to obtain measurable efficiency gains.

The road to today’s city logistics toolkit rests on milestones that vary by region yet share common threads: investment priorities, governance structures, and the push to align freight with urban livability. Studies show that well-designed policies can produce sustained efficiency, while inconsistent approaches yield mixed success. Insights from historic programs help administrations anticipate needs, validate hypotheses, and tailor routing, incentives, and enforcement to local roadways and feeders networks.

• 1956 – Interstate Highway Act (United States): This landmark investment spent substantial funds to build roadways, reshaping freight corridors and commuting patterns. For city logistics, the legacy is a widening emphasis on long-haul routing that often sidelines inner-city access. The practical response: strengthen feeder connections to arterials and deploy time-of-day restrictions or loading zones near central loading points to curb peak-hour conflicts.

• 1990s – Intelligent Transportation Systems (ITS) expansion: Administration-led efforts to deploy ITS across major metro areas validated the value of real-time routing, incident management, and data sharing. Routing optimization became a core tool, used by experienced planners to trim deadhead miles and improve last-mile predictability. Local programs refer to these systems when designing curb management and permit regimes for freight.

• 1998 – Singapore Electronic Road Pricing (ERP): This authority-driven approach offered dynamic tolling to influence driving behavior near congested corridors. For city logistics, ERP-like pricing demonstrates how fees can steer freight to off-peak windows or dedicated times, with near-term reductions in inner-city congestion and improved predictability for deliveries.

• 2003 – London Congestion Charge: A catalytic policy that changed commuter and freight routing in dense cores. Studies indicate wide variation in impact by zone and time, but cities that adopt targeted access controls and clearly defined purposes for curb space generally see improved reliability for feeders and last-mile movements. The experience highlights the importance of administrative clarity and robust monitoring.

• 2008 onward – Urban Low Emission Zones (LEZ) and related standards: Several European cities introduced LEZs to align roadways with air-quality objectives. For city logistics, LEZs drive a shift toward cleaner vehicles, electrified last miles, and more efficient routing to minimize exposure in sensitive areas. Investments in compliant fleets often pay back through higher service reliability and public support.

• 2010s – Freight policy alignments and consolidation center growth: The variety of national and regional guidelines increasingly supports consolidation at origin or near feeders, reducing trips into dense cores. This shift is reinforced by pilot programs that validate off-peak delivery, on-site consolidation, and dedicated loading zones. Near-term success depends on clear administration, shared data platforms, and aligned incentives offered to shippers and carriers.

• 2010s–2020s – Mobility-as-a-Service (MaaS) and curb management platforms: Cities began to refer to MaaS concepts and data-sharing platforms to optimize routing and planning for freight alongside passenger services. The value lies in a wide set of tools–permits, dynamic curb usage, and public-private data exchanges–that support more reliable and predictable commute and delivery windows.

• 2020s – Data-driven governance and open insights: Administrations increasingly require transparent performance dashboards and accessible insights for stakeholders. Feeder networks, curbside zones, and delivery windows are managed with a combination of permits, dynamic pricing where allowed, and shared datasets. LinkedIn and professional networks become venues for professionals to exchange validated experiences and best practices, strengthening the ability to scale successful approaches.

Key implications for a practical city logistics program:

• Változó by city, but the goal remains consistent: reduce unnecessary trips, improve predictability, and lower emissions without sacrificing service quality.

• Beruházások in data platforms, curb infrastructure, and clean-vehicle fleets are most effective when paired with clear célok and performance metrics.

• Betápláló hálózatok és úthálózat a hozzáférési szabályozásnak igazodnia kell az utolsó mérföldes útvonalakhoz, hogy minimalizáljuk a torlódást és a költségeket a fuvarozók számára.

• Kínálva Az ösztönzők (időablakok, csökkentett díjak vagy prioritásos rakodás) eltolhatják a viselkedést, de következetes adminisztrációt és biztosítékokat igényelnek a kiskapuk elkerülése érdekében.

• Szükség egyensúlyozni needs kis helyi vállalkozások számára rendszerszintű hatékonyságot biztosítva, alkalmazva egy választék eszközökkel – rakodóhelyekkel, engedélyekkel, dinamikus útvonaltervezéssel és adatmegosztással.

• Közel A rövid távú intézkedéseknek a járdaszegély-használati szabályozásra, a rutin útvonal-kiigazításokra és a kísérleti konszolidációs központokra kell összpontosítaniuk, hogy mérhető javulást érjenek el a ingázás megbízhatósága és a szállítmányok megbízhatósága.

• American a városok egyre inkább egységesítik a járdaszegélyekre vonatkozó szabályokat és közös használatú rakodóhelyeket tesztelnek, megerősítve ezzel, hogy a szabályozási tervezésnek gyakorlatiasnak és végrehajthatónak kell lennie.

• Következetesség a közigazgatási szerveken átívelő együttműködés kulcsfontosságú; a címen érhető el. átlátható irányítás, az érdekelt felek bevonása és a transzparens értékelés.

• Érték nyílt adatokból és megosztott véleményekből ered; platformok és hálózatok (beleértve linkedin beszélgetések) segítenek a bevált megközelítések skálázásában és az ismételt hibák elkerülésében.

• Képesség hogy a zsanérok alkalmazkodjanak azokra a tapasztalt csapatokra támaszkodik, akik képesek a politikai mérföldköveket konkrét útválasztássá, tartózkodási idő szabályozássá és adagoló optimalizálássá alakítani.

Gyakorlati cselekvési lista városi adminisztrátoroknak:

1. Térképezze fel a jelenlegi útvonalsűrűséget, és azonosítsa etetők ami a magba táplálkozik úthálózat elegendő terhelhetőség nélkül.
2. Határozzon meg egy ütemezett járdaszegély-szabályozást, világos goals (megbízható szállítási időablakok, csökkentett csúcsforgalmi konfliktusok, tisztább flották).
3. Kísérleti csúcsidőn kívüli szállítások korlátozott területen, egyszerű engedélyezési rendszerrel, mérhető hatással a várakozási időre és a károsanyag-kibocsátásra.
4. páros árazás vagy hozzáférés-szabályozás konszolidációs központokba történő beruházással kombinálva, biztosítva, hogy a feladók beszerez Megbízható szolgáltatás időzónákon és időkön át.
5. Adatmegosztási protokollok és irányítópultok bevezetése a betekintések rögzítésére, az eredmények validálására és a tájékoztatásra administration decisions.
6. érdekelt felek bevonása szerte american városok és nemzetközi partnerek szakmai hálózatokon keresztül, hogy megosszák linkedin frissítések és bevált gyakorlatok.
7. Ismételje meg az útvonalválasztási algoritmusokat, hogy tükrözzék a szabályzatváltozásokat, a kereslet eltolódásait és a flották villamosítását, kihasználva a útválasztás optimalizálás az összes utazási idő és az üzemanyag-felhasználás csökkentése érdekében.
8. Kövesse nyomon a méltányossági hatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a házhoz menő szolgáltatás továbbra is elérhető maradjon a kisvállalkozások és az alapvető szolgáltatások számára a hatékonyságnövelés érdekében.

Lényeg: a történelmi mérföldkövek bevált forgatókönyvet kínálnak, de a legjobb eredmények a politikai eszközök helyi igényekhez igazításával érhetők el. needs, megőrizve az erőteljes administration, és folyamatosan validálva insights konkrét adatokkal. A hatékonyabb, ellenállóbb városi logisztikai rendszerhez vezető út a következőkön alapszik: választék eszközök – a járdaszegély-reformoktól az okosabbig útválasztás és robusztus investments– mind irányít mindent. goal hogy megkönnyítse ingázás kihívásokat, miközben sokféle felhasználót támogat. Ez a megközelítés, akár nagy amerikai metropoliszokban, akár más globális piacokon valósul meg, kézzelfogható javulást eredményez a szolgáltatás minőségében, a költséghatékonyságban és a környezeti teljesítményben.

Keresleti modell keretrendszer: modelltípusok, adatszükségletek és kalibrációs eljárások

Alkalmazzon egy moduláris keresleti modellt, amely különválasztja az utazásgenerálást, az utazáselosztást és a közlekedési mód választást, és foglaljon magában egy árufuvarozási alrendszert a szállításhoz. A cél az, hogy tükrözze mind az utasok, mind az áruk mozgását, figyelembe vegye a napi és a hosszabb távú mintákat, és összekapcsolt adatokkal támogassa a szakpolitikai elemzést. Építsen fel három részt: egy személyszállítási almodellt, egy árufuvarozási almodellt és egy összekapcsolót, amely megosztja a keresztváltozókat, például a tevékenységi ütemterveket és a hálózati korlátokat.

A modelltípusoknak igazodniuk kell az adatok részletességéhez és a szabályozási körhöz. Az aktivitásalapú mikroszimuláció részletes napi szekvenciákat biztosít különféle helyszínekre, és segít a kapcsolatok nyomon követésében az utazások között. A diszkrét választás és a multinomiális logit modellek értelmezhető paraméterekkel kvantifikálják az egyes közlekedési módok arányát. A gravitációs és sugárzási típusú modellek skálázható, hosszú távú tervezést szolgálnak. A teherszállítás-specifikus modellek megragadják a szállítás mennyiségét, gyakoriságát és módját, és összekapcsolják a teherszállítást a személyszállítási hálózatokkal, ahol ez releváns.

Az adatszükségletek diszaggregált és aggregált forrásokat kombinálnak. A megkérdezett háztartások megadják a lakóhelyet, a látogatási szokásokat, az utazás célját és a napi összesítéseket. Az utazási naplók feltárják a gyakoriságot, az időtartamot és a közlekedési módot. A szállítmányozási adatok fedezik a mennyiséget, a szállítás célját, a kiindulási-célállomási párokat és a közlekedési módot. A távmunkára vonatkozó adatok módosítják a keresleti mintákat a nem ingázó napokra. A helyadatok összekapcsolják a kiindulási és célállomásokat, míg a több helyszín biztosítja a sokféle felhasználói csoport képviseletét. Minden adatot időbélyeggel kell ellátni a rövid és napi előrejelzések, valamint a forgatókönyv-tesztelés támogatása érdekében.

A kalibrációs eljárások világos lépésekben zajlanak. Tisztítsa meg és hangolja össze az adatkészleteket a földrajzi egységek, időbeli csoportosítások és mért áramlások összehangolása érdekében. Becsülje meg az utas- és áruszállítási paramétereket olyan módszerekkel, mint a maximum likelihood vagy a Bayes-i frissítés, a megfigyelt számlálások és a hitelesített felmérési adatok felhasználásával. Validálja a modelleket visszatartott mintákon a prediktív erő felmérése érdekében, és végezzen keresztvalidációt a régiók és az idő közötti stabilitás felmérésére. Végezzen érzékenységi elemzéseket a kulcsfontosságú bemenetekre (távmunka aránya, népességaktivitás, hálózati kapacitás), és biztosítsa a konzisztenciát az almodellek és az azokat összekapcsoló csatoló között.

A gyakorlati kalibrálás a rövid-, napi- és heti ciklusú mintákra összpontosít, biztosítva, hogy a módok közötti gyakoriság és kapcsolatok a valós viselkedést tükrözzék. Tartsa fenn a feltételezések, adatforrások és paraméterértékek átlátható jelentését, hogy támogassa a döntéshozókat, akik összehasonlítják a szakpolitikai változások, az árazás vagy az infrastrukturális beruházások forgatókönyveit. Biztosítsa, hogy a keretrendszer frissíthető legyen az újonnan gyűjtött adatokkal, és hogy az eredmények továbbra is robusztusak maradjanak a helyszínek vagy a tevékenységi minták eltolódása esetén.

Rómára szabott adatcsomag: forrás-cél adatok, forgalomszámlálások és áruszállítási felmérések

Hozzon létre egy központosított, Róma-specifikus adatgyűjtési tervet a szakpolitikai kérdések megválaszolására azáltal, hogy az indulási-érkezési adatokat, a forgalomszámlálásokat és a teherszállítási felméréseket egyetlen, gyakorlatias keretrendszerbe integrálja.

Róma 2,8 millió lakosa naponta körülbelül 8–10 millió személyi utazást generál, és a kiindulási-cél (OD) mátrixot több tízezer OD párra kell kategorizálni, a központközeli területektől a külvárosi területekig, miközben a teherforgalom meghaladja az évi 1,2 milliárd tonna-kilométert. Az eredményeket tárolja egy táblázatban, a következő adatokkal: kiindulópont, célpont, dátum, óra, közlekedési mód és utazási lánc, hogy hatékony keresztmetszeti elemzéseket és forgatókönyv-tesztelést lehessen végezni.

Az OD adatforrások anonimizált mobilnyomokat és utazási kártyás érintéseket kombinálnak, szükség esetén felmérési panelekkel kiegészítve. A gyakori OD párok közötti távolságok 1 km alatti és kb. 25 km közötti tartományban mozognak, és az adatokat zónák, közlekedési módok és, ahol a magánszféra engedi, a járművezető típusa (beleértve a férfiakat is) szerint kell lebontani a reprezentativitás javítása érdekében. Biztosítsa, hogy az ésszerű küszöbérték alatti adatok továbbra is megjelölhetők legyenek a célzott nyomon követéshez, és fontolja meg, hogy a kimeneteket szabványosított formátumban tegye elérhetővé külső kutatók számára.

A forgalomszámlálások a belváros közeli folyosókra, a főbb terminálokra, valamint a bejövő/kimenő hozzáférési pontokra összpontosítanak a hatékony működés biztosítása érdekében. Telepítsen folyamatos számlálókat a főútvonalakra, és végezzen időszakos számlálásokat 12 kulcsfontosságú helyen a negatív események, a csúcsforgalmi viszonyok és a hétvégi minták rögzítésére. Használjon videoanalitikát és hurokérzékelőket a pontos számlálások elvégzéséhez, és táplálja be azokat az OD-táblába a kontextusba helyezett betekintésekhez, különös hangsúlyt fektetve a megbízhatóság javítására és a szűk keresztmetszetek csökkentésére.

A teherszállítási felmérések negyedévente zajlanak a főbb teherszállítási terminálokon és intermodális helyszíneken. Gyűjtik a szállítmányok mennyiségét, az árukódokat, a járműtípusokat, a szállítási időablakokat és a terminálon való tartózkodási időket; azonosítják az útvonal-lánc szegmenseket és az utolsó mérföldes mozgások ökológiai lábnyomát. Az eredmények feltárják a kiskereskedők és a gyártók szolgáltatási színvonalának kielégítéséhez szükséges fejlesztéseket, valamint a város teherszállítási lábnyomának és kibocsátásának csökkentését, különösen a központi területen és az érzékeny körzetek közelében.

Az adatok elérhetősége javul, amikor a hatóságok támogatott adatmegosztási megállapodásokat kötnek az üzemeltetőkkel és a logisztikai cégekkel. Minden adat elérhető marad adatvédelmi védelemmel ellátva, és a hozzáférés szerepkör-alapú engedélyekkel történik a tervezők, üzemeltetők és kutatók számára. A kulcsfontosságú mutatók heti táblázatának közzététele támogatja az átláthatóságot és lehetővé teszi a folyamatos teljesítményértékelést.

A megvalósítás lépései közé tartozik: az adatséma és a kormányzási keretrendszer meghatározása; partnerségek és adatcsatornák létrehozása; az adatok minőségének validálása és az eltérések egyeztetése; eredmények közzététele egy nyilvános táblázatban és egy irányítópulton; valamint negyedéves felülvizsgálatok elvégzése a módszerek és célok finomítása érdekében. Ez a terv egyértelmű irányítást, adatvédelmi biztosítékokat és folyamatos finanszírozást igényel a megbízható működéshez és a hosszú távú tervezési igények kielégítéséhez.

Az elképzelés e megközelítés mögött, hogy koherens alapot biztosítson a működési hatékonyság javításához, a város negatív externáliáinak csökkentéséhez, valamint a politikák konkrét mérőszámokkal való irányításához. Egy jól végrehajtott terv segíthet a városi ügynökségeknek a korlátok kezelésében, adott esetben lehetővé teszi a támogatott mobilitási programokat, és támogatja az adatvezérelt döntéseket, amelyek csökkentik a megtett távolságokat és optimalizálják az utazási lánc mintázatokat a világhírű fővárosban. Ezen lépések végrehajtása lehetővé teszi Róma számára, hogy nyomon kövesse a haladást, számszerűsítse a fejlesztéseket és megerősítse pozícióját, mint előremutató, adatalapú város.

Politikai forgatókönyv-tesztelés Rómában: hatások az utazási időkre, az utolsó mérföld költségeire és a károsanyag-kibocsátásra

Kezdjünk egy adatvezérelt, három forgatókönyves teszttel a szakpolitikai hatások számszerűsítésére az utazási időkre, az utolsó mérföld költségeire és a károsanyag-kibocsátásra vonatkozóan. A fejlődő római hálózat, amelyet sokféle kerület szolgál ki, magában foglalja a nagy forgalmú autópályákat és a központi csomópontokat a központ körül. Egy szociotechnikai szemlélet összekapcsolja az ügynökségi döntéseket a műszaki tervezéssel és a felhasználói viselkedéssel. Használjon shaw-keretrendszert a központi műveletek, a létesítménytervezés és az ipari partnerek összehangolására a helyi feltételek és az európai szabványok tiszteletben tartása érdekében.

Alapértékek (jelenlegi feltételek, késő délelőtti csúcsidő): az utazási idő a központba átlagosan 40 perc; az utolsó mérföld költségei körülbelül 2,50 €; a kibocsátás körülbelül 2,3 kg CO2e utazásonként. Az A forgatókönyv belvárosi díjat, elsőbbségi sávokat és kibővített BRT-t ad hozzá, ami az utazási idő 35 percre való csökkenését, az utolsó mérföld költségeinek 2,15 €-ra való csökkenését és a 1,9 kg CO2e közeli kibocsátást eredményezi. A B forgatókönyv a buszflotta teljes villamosítását kapcsolja össze a kibővített kerékpározási és gyalogos létesítményekkel és korszerűsített terminálközpontokkal, ami körülbelül 32 perc utazási időt, 2,00 € utolsó mérföld költségeket és 1,6 kg CO2e kibocsátást eredményez. A C forgatókönyv a külső körgyűrűs BRT-t, egy csomóponti hálózatot és az adaptív árazást ötvözi, ami hozzávetőlegesen 34 perc utazási időt, 2,25 € utolsó mérföld költséget és 1,8 kg CO2e kibocsátást eredményez. A különböző felhasználói szegmenseket is beleértve, a jelentős csökkenések elérésének valószínűsége megnő, ha a tesztek a későbbi szakaszokban történnek, és egy általános, adaptálható modell vezérli őket.

A mostani intézkedések közé tartozik egy integrált adatközpont létrehozása, amely harmonizálja a forgalmi szenzorokat, a tömegközlekedési menetrendeket és a mikromobilitási adatokat; a modellek kalibrálása a megfigyelt sebességek és modális arányok alapján; fázisokban bevezetett pilot projektek alkalmazása különböző kerületekben; inkluzív hozzáférés biztosítása megfizethető viteldíjakkal; az európai normákhoz és a helyi ügynökségek irányításához való igazodás; valamint az eredmények mérése következetes módszertannal a további kiigazítások megalapozása érdekében.